1. rész: Jól kezdődik..

A hosszú nyári szünet után,az első tanítási nap a gimiben. Itt kezdődött minden. Ez változtatta meg az életemet. E miatt a nap miatt állhatok ma a színpadon,miközben több ezer ember kiáltja a nevünket. Ez a sok ember csak miattunk jött. Mindent ennek a napnak köszönhetek. Azonban,ha már elmesélem a történetünk,kezdjünk mindent az elejéről.

2011. Szeptember 1.
Ma suli. Annyira várom,hogy nem is látszik rajtam. Hiszen ki ne várná a 9. első napját,mikor új a suli,új az osztály?!
Reggel,mikor felkeltem,ránéztem az órámra,majd rakéta szerűen pattantam ki az ágyból. Ha nem készülök el tíz percen belül,az első nap mély benyomást teszek az osztályfőnökömre. Szerencsémre már este kikészítettem a másnapi ruhámat,mert furcsa módon megéreztem,hogy késni fogok. Mivel tegnap előtt még nyaraltam,ezért az évnyitóról is lemaradtam. Már előre várom,hogy az új osztálytársak a szemükkel lyukat égessenek belém, az új csajba,aki nem méltatott arra sem,hogy megjelenjen az évnyitón. A ruháimat gyorsan felkaptam,majd rohantam le enni. Speedy Gonzales megirigyelhette volna a sebességemet. A reggelit természetesen állva fogyasztottam el,akárcsak egy ló. Pár perccel később már az utakat koptattuk apukámmal együtt,hiszen Ő is sietett dolgozni. Amint beléptem az új osztályomba,korábbi félelmeim beigazolódtak. Mindenki csoportokba verődve beszélgetett,s mikor köszöntem,egy emberként fordultak felém,és csak bámultak rám,mintha legalább a Marsról jöttem volna.Egy csapat lány visszaköszönt,a többiek pedig nem zavartatták magukat,folytatták tovább a beszélgetést.
Az elsőtől a negyedik óráig osztályfőnöki van,az ötödik óra tesi.A padok ki voltak tolva a falhoz,a székek pedig kör alakban helyezkedtek el. Amint leültem,leraktam a kabátom,és már be is csengettek.
- Sziasztok gyerekek! Hoós Anita vagyok,az új osztályfőnökötök. Ahogy most végignézek rajtatok,sok az ismeretlen arc. Szóval,kezdjünk is egy gyors bemutatkozással. - mosolygott - Kezdjük tőled,Barbi. - pillantott le a mellette ülő lányra. A megszólításból leszűrtem,hogy Barbi már régebb óta ebbe a suliba jár. Mondjuk,ez nem is furcsa,hiszen gimi,és általános iskola is ez.
- Sziasztok. Takács Barbi vagyok, 15 éves. Hobbim a vásárlás,zenehallgatás,sminkelés,utazgatás. - mondta vinnyogó hangon. Na igen,ő az a tipikus lány,akivel ha a sarkon futnék össze,sem lepődnék meg. Utána következett Barbi legjobb barátnője,Tami. Hát ő szerény véleményem szerint nem a legjobb barátnője,hanem a csatlósa Barbinak. Utánuk következett két fiú,Kornél és Dani,akik szintén a menők csapatába tartoztak. Nem tűntek bunkónak,de az egójukból otthon hagyhattak volna egy kicsit. A srácok után jött négy lány,akik szimpinek tűntek. Ők voltak azok,akik visszaköszöntek. Noémi,Bia,Vera, és Ági. Mint elmondták,ők már azelőtt is ebbe a suliba jártak. Noémi és Vera osztálytársak voltak,az A-ba jártak,tehát maradtak ugyanabban az osztályban.Bia és Ági pedig a B-sek közé tartoztak. Már évfolyamtársakként is jóban voltak. Egyedül Én voltam kívülálló,a többi diák már beilleszkedett. A bemutatkozás során most Én következtem.
- Sziasztok. Földi Csenge vagyok. Szombathelyről költöztem ide. Hobbim a kosarazás,éneklés. - mondtam viszonylag kedvesen.
- Ó,még egy énekes lélek. Mivel még új vagy,ezért ajánlanám a figyelmedbe az énekkart. Mindenkit szeretettel várnak. - mosolygott rám Anita "néni".
- Minek? Már vagyunk elegen. Sőt,túl sokan is vagyunk. - mondta Barbi,de az utolsó mondatnál a négy lányra pillantott. Én már most tudom,hogy mi leszünk a közellenségek.
 Miután mindenki sorra bemutatkozott,játékokkal,beszélgetéssel folytatódott az óra. A második,harmadik óra hasonlóképpen telt. Megbeszéltünk pár fontos dolgot a jövőre nézve. A negyedik órát elengedte Anita,mert már mindent megbeszéltünk. Kellemes vénasszonyok nyara volt,tehát a legtöbben megcéloztuk az udvart. Hatalmas udvara van a sulinak,és ráadásul még rendezett is. Van két focipálya,és két kosárpálya is. Ideális egy 1028 diákkal rendelkező iskolának.Volt kint egy távolugró pálya is,aminek a végén volt egy tető formájú pad. Ott ült négy lány. Ági,Bia,Vera, és Noémi. Mivel mindenki más megtalálta az udvaron a helyét,ezért úgy döntöttem,hogy bepróbálkozok,hátha ők nem űznek el.
- Sziasztok. Leülhetek? - mosolyogtam előttük állva.
- Persze,mi nem fogunk elűzni Afrikáig. - mosolygott Vera,mire leültem.
- Ti is énekkarosok vagytok? - kérdeztem,mivel megmaradt bennem,hogy Barbi célzott nekik egy mondatot az énekkarral kapcsolatban.
- Igen,mind a négyen. - mondta Noémi - És Barbi is. Bár gondolom ezt már leszűrted. Nem bír minket,mindig el akarja happolni a szólókat.
- És sikerül is neki. Soha nem vagyunk elég meggyőzőek.Mi már egy ideje összeálltunk egy "bandává" - itt képzeletbeli macskakörmöt rajzolt a levegőbe - de soha nem sikerült még befutnunk. Barbi mindig erősebb. - mondta a távolban vihorászó Barbira nézve Bia.
- Értem. Énekelnétek nekem valamit? - mosolyogtam.
- Persze,de készülj,hogy Barbi 5 percen belül megérkezik,és rivalizálni kezd velünk. Mindig így van. - mondta Vera.
Erre a mondatra elmosolyodtam,majd belekezdtek a dalba. Little Mix - Going Nowhere. Amint elkezdték énekelni,tudtam hogy nem amatőrök. Noéminek gyönyörű,éles szoprán hangja van,akárcsak Áginak. Bia a szoprán és a mezzo keveréke,de nagyon jól áll neki. Vera hangját Perrie-éhez tudnám hasonlítani,kicsit mélyebb mind a többieknek,de neki is gyönyörű. Csodálkozva néztem,ahogy Noémi rappelni kezd. Úgy pörgött a nyelve,hogy csak néztem. Én kiolvasni sem tudtam volna ilyen gyorsan,nemhogy énekelni. Mikor befejezték a dalt,éreztem,hogy valaki kitakarja a hátam mögött a napot. Volt tippem,hogy ki az.
- Jaj,már megint menőzni próbáltok ugye? - hallottam meg Barbi vinnyogó hangját. Mikor meghallottam ezt a mondatot,elmosolyodtam,hiszen a lányok megmondták,hogy ez lesz. - Min mosolyogsz? Nincsen okod mosolyogni,Te úgy is csak egy újabb nyomi leszel. - mondta flegma fintorral.
- Lehet,hogy nyomi leszek,de legalább nem találkozok majd ismerősökkel az utcasarkon. - mosolyogtam magabiztosan,mire a többiek kuncogni kezdtek mögöttem.
- Jaj,de vicces valaki.Nekem legalább van munkám. - kacsintott.
- Azt hiszed,hogy most a földig tepertél,ugye? - vágtam szomorú arcot - Hát nem. Ha neked az dicsőség,hogy beismered,hogy kurva vagy,akkor sok sikert a további életedhez. Szia. - intettem vigyorogva,mire megsértődve megfordult,és elment.
- Azta. Első nap rossz benyomást tettél rá. Most már esélyed sincs,hogy a menők közé tartozz. Nyomi leszel,mint mi. - mondta mosolyogva Bia. Elmosolyodtam,és elindultunk befelé,hogy még túléljünk egy irodalmat.